Nézőpontok átalakulása

Továbbá találhatóak-e olyan példák a tankönyvi leckék között, ahol több alegység közvetíti a multiperspektivikus szemléletet?

Városi nézőpontok – A kortárs várost alakító folyamatok (PPK-EKTI:3)

A magyar és az egyetemes történelem ábrázolásában is kimutathatók-e a több nézőpontú tananyag egységek? Módszertan A vizsgálat a négy középiskolai évfolyam valamennyi tankönyvére kiterjedt. Három-három kiemelt fontosságú leckét vizsgáltak. Ezek közül minden tankönyvből egy egyetemes és két magyar történeti részletet választott a szerző, melyek részletes elemzései közül nézőpontok átalakulása tanulmány terjedelmi keretei miatt egy megjelenítésére van lehetőség.

Gyakorlati szempontból a szöveges értékelést minden tankönyvi lecke esetében egy táblázatos struktúra kialakítása mennyire félnek a szemek meg, melyben a leckék egyes részletei különülnek el kulcsszavaik kiemelésével a vizsgálati szempontrendszer alapján.

Az elemzés szempontrendszere több elemből épül fel. A szerzői szövegben megjelenő történeti diskurzus jelenlétét, a források típusát elsődleges, másodlagos és narratíváját, a multiperspektivikus szemlélet megjelenésének helyét a szerzői nézőpontok átalakulása, a forrásokban, a kérdések és feladatok részbena narratívák viszonyát és a kapcsolódó kérdések és feladatok vizsgálatát elemezték.

A kutatás szakirodalmi háttere: a multiperspektivizmus A történelem XXI. A történelemoktatásban emiatt különös figyelmet szükséges fordítani az egymás mellett létező történelmi narratívák bemutatására és ütköztetésére. A reformfolyamatban fontos katalizátor szerepet játszott az Európa Tanács ben indított tanárképzés tapasztalatcseréit szorgalmazó szeminárium sorozata. A fontos irányváltás homlokterében az a cél állt, hogy a tanulók a korábbi passzív, befogadó szereplőkből az oktatási folyamat aktív részeseivé váljanak.

A multiperspektivikus és kontroverzív történelemszemlélet [6] oktatáspolitikai célkitűzését elsőként ben, a Történész Világkongresszuson fogalmazták meg a Nemzetközi Történelemdidaktikai Társaság International Society for History Didactics — ISHD által kezdeményezett szekcióban.

A konferencia történelemdidaktikai szempontból legfontosabb eredménye egy általánosan elfogadott célkitűzés, a kontroverzív és multiperspektivikus történelemszemlélet erősítése a történelemtanítás gyakorlatában. Tehát a források típusa és narratívája azok a szempontok, melyek meghatározzák a tanítási folyamatot. A kutatás szempontjából nagy fontosságú, legfrissebb nemzetközi jelentés szakmai útmutatója egy évvel ezelőtt jelent meg. Az Európai Bizottsághoz kapcsolódó es Eurydice jelentés felhívta a figyelmet a kritikus gondolkodást biztosító multiperspektivikus szemlélet szerepére.

Nézőpontok átalakulása. X.3.2. Az ábrázoló művészet átalakulása

Az említett nemzetközi trendekhez kapcsolódóan a ben kiadott magyar Nemzeti alaptanterv NAT is figyelmet fordított a több szempontú történelemszemléletre. A es NAT [10] a 9— Ezek megfogalmazásában tűnik fel a multiperspektivikus nézőpontok átalakulása a legfontosabb oktatáspolitikai célkitűzéseket tömörítő hivatalos dokumentumban.

Iteratív közlési mód A történelmi ismeretek a diákok számára történelemtankönyvek segítségével állnak rendelkezésre, amelyek a korábbiakhoz képest fontos új céllal rendelkeznek. A történelemtankönyv ismeretközvetítő, szerzői része tehát kiegészül egy fontos modullal, amelyben az adott tényanyag megítélését és értékelését árnyaló források találhatóak. A kiegészítő egység elemei eltérő nézőpontot képviselnek, más megvilágításba helyezik a történelmi esemény narratíváját, alternatív nézőpontok átalakulása kínálnak.

Ez az a jól definiált recept Kratochvíl tanulmányában, amely négy tanulói készség és képesség fejlesztését szolgálja.

A nézőpont átalakulása — kultúvilagitojegkocka. A szerkesztő tehát ezúton is tudatosítja az olvasókban, hogy amint a megfogalmazás stílusa, úgy a narratívája is különbözhet a tankönyvszerző által elsőként bemutatott általános elmélettől. Nem veszi el és nem kisebbíti a régészprofesszor más véleményformálásának létjogosultságát.

Elsőként elősegíti az értő és rendszerező feldolgozást. Másodszor hozzájárul az önálló kérdésfeltevés készségének kialakításához.

Végül pedig a tanulmány szempontjából legfontosabbként támogatja a különféle párhuzamos történelmi értelmezések elemzésének képességét, amely szemlélet a hétköznapokban is kamatoztatható. A es kutatási eredmények tehát a vizsgált történelemtankönyvek multiperspektivikus szemléletét kezdetlegesnek értékelték, mert kevés esetben a Nézőpontok rovatban találtak rá gyakorlati példákat.

A második és harmadik megállapítás pedig a didaktikai apparátus hatékonyságát kifogásolja a tankönyvekben, véleményük szerint a tankönyvek nem tudtak eleget tenni az aktivitásra motiválás elvárásának, és ami még fontosabb, ezáltal a tanulók nem alkalmazták a párhuzamos és kontroverz szemléletű nézőpontok alapján megkonstruált saját nézőpontok átalakulása képességét.

Dárdai Ágnes és Kojanitz László által megfogalmazott ismeretközlési és aktivitásra ösztönző, valamint különböző álláspontokat közvetítő funkciókat.

A nézőpont átalakulása

Sávoly Mária szavaival élve a Forrásközpontú tankönyvek elősegítették a tanuló számára, hogy ismereteit ne csak kognitív szinten, mint történelmi tudást sajátítsa el, [15] hanem olyan tudásként kezelje, amelyet az iskolán túl, konkrét helyzetekben, a hétköznapi életben is hasznosítani tud.

Nézőpontok átalakulása multiperspektivikus szemlélet megjelenítését jelen esetben elsősorban a tankönyvek szerkezete biztosította. A minta fejlesztési mechanizmusa: az újgenerációs tankönyvek A tankönyvírás előzményei után a legújabb, jelen kutatás vizsgálati mintáját képező ben kezdődő tankönyvprojekt bemutatása következik. Kojanitz László részletezi, hogy nézőpontok átalakulása kísérleti könyvek iskolai kipróbálását és nézőpontok átalakulása tanárok, valamint a diákok véleményezését és javaslattételét követően átdolgozott, újgenerációs tankönyvek készültek el.

A digitális jó és rossz születése: Technológia, kultúra és az újságírás Az ábrázoló művészet átalakulása Christin Irrgang, a Bauhaus munkatársának megnyitószövege: Kelle Antal ArtFormer művészi szobrait és képeit különleges helyen mutatjuk be, mégpedig a Dessaui Bauhausban, nézőpontok átalakulása intézmény nemzetközi figyelmet és elismerést vívott ki. Ezek az itt bemutatott alkotások a ház szellemiségével összhangban vannak, és annak ellenére, hogy a kiállítás címe ezt nem sugallja, az alkotásokat jobban megfigyelve felismerhető egyfajta közös gondolkodás Kelle Antal olyan nézőpontok átalakulása nyelvet alakított ki, melyet a geometriai formák játékának, átalakulásának és mozgásának foghatunk fel A művész vari. A művek nem befejezettek, hanem olyan kiinduló vagy köztes állapotban lévő alakzatok, amelyek arra késztetik a befogadót, hogy átalakítsa és megváltoztassa őket.

Egy példa a tankönyvi leckék elemzésére A magyar honfoglalás elmélete [21] A —os magyar honfoglalás általánosan elfogadott elméletének és a kettős honfoglalás nézőpontok átalakulása emlegetett alternatívájának bemutatása a történelmi esemény két párhuzamosan létező narratívájának ismertetésén keresztül fejleszti a tanulói multiperspektivikus történelemszemléletet. A szerzői szöveg a magyar honfoglalás előzményeinek és rendelkezésre álló forrásainak bemutatása után részletesen foglalkozik az eseménytörténettel.

A szerzői szöveg ezen szakaszában nem jelenik meg alternatív elképzelés. A konszenzusos elmélet ismertetése után a kiegészítő szakaszban viszont a szerző egy új bekezdésben árnyalja a korábban bemutatott képet.

Közli, hogy nem minden kutató ért egyet fertőzések a szemészetben honfoglalás menetével és felhívja a figyelmet egy kiemelt kutatási szereplő, László Gyula álláspontjára.

A történelmi esemény bemutatása tehát nem statikus, szakmai vitaként tekint a folyamatra. A szerző ezen kifejezésekkel mutat rá, hogy egyazon esemény egyazon a korszakból fakadóan meglehetősen hiányos forrásait és leleteit több álláspont szerint lehet értelmezni, létjogosultságot adva az alternatív elméletnek, ugyanakkor jelezve, hogy ezzel sok szakértő nem ért egyet, tehát felvillantja a tudományok közötti eredmények ellentmondását régészet, történettudomány, néprajz, antropológia, nyelvészet.

A harmadik részben László Gyula: A kettős honfoglalás című munkájából származó hipotézist olvashatják a diákok. A forrásrészlet a tanulók számára egy hasonlóan tudományos háttér mellett megírt, de szépirodalomihoz közelítő stílusú művet mutat be. A forrásrészletben használt nyelvezet egyértelműen eltér a szerzői szöveg tárgyilagosságától. A szerkesztő tehát ezúton is tudatosítja az olvasókban, hogy amint a megfogalmazás stílusa, úgy a narratívája is különbözhet a tankönyvszerző által elsőként bemutatott általános elmélettől.

Nem veszi el és nem kisebbíti a régészprofesszor más véleményformálásának létjogosultságát. Rendelkezésre áll a diákok számára négy feldolgozást segítő didaktikai kérdés és egy munkafüzeti feladat is, amelyek aktív részvételre motiválják a tanulókat, illetve támogatják az egymással szembenálló két szemlélet közötti különbség megértését és elfogadását. Egy hosszabb szövegrészlet összefoglalásának gyakorlására szolgál. Az újgenerációs munkafüzet kapcsolódó igaz-hamis állításokat tartalmazó feladata [22] pedig két kontroverzív történészi narratíva összehasonlítását javasolja a diákoknak, melyben László Gyula állításait Győrffy György cáfolatai követik.

Az ezt követő lépésnek pedig már a diák tudatában kell nézőpontok átalakulása, össze kell kötnie a történeti esemény vitája köré épülő párhuzamos interpretációk szemléletét a hétköznapokban, vagy nagyobb társadalmi kérdésekben is hasznosítania kell. Tehát a honfoglalás tankönyvi ábrázolásmódjában a jelenlévő multiperspektivikus nézőpont a szerzői szöveg és a kiegészítő forrás közötti narratívák ellentétes kapcsolatában jelenik meg, a szemlélet megértését pedig a szakmai vitát nézőpontok átalakulása szerzői szöveg munkafüzeti feladat és négy didaktikai kérdés is kiemeli.

A téma erőteljesen kapcsolódik a napjainkban is releváns nemzettudat és származástudat kérdéséhez. A biológiai és földrajzi származás kutatását a közbeszédben máig nem választották el a nyelvrokonság korántsem hipotetikus megközelítésétől, ezáltal alkotva egy tudományos ténykomplexumból politikai kérdést. Ezért is fontos a különböző megközelítések és viták objektív megközelítése és a különböző narratívák felismerésének és analizálási képességének fejlesztése a történelemórán.

Értékelés Az újgenerációs EKE OFI történelemtankönyv-sorozat négy tankönyvéből származó tizenkét elemzéséből egyértelműen kirajzolódik a multiperspektivikus szemlélet pragmatikus érvényesülése.

A leckéket felépítő egységek közül minden szakaszban kimutatható a több nézőpontúság, a szerzői szövegben, a forrásokban és a kiegészítő apparátusban is megjelenik, sok esetben egy leckén belül több egységben párhuzamosan.

A tankönyvszerzők Vajda Barnabás szerint a törzsszöveg írásakor és a leckék szerkesztése kapcsán is egy szelekciós folyamatot hajtanak végre, nézőpontok átalakulása természetesen elsősorban az ő tevékenységüknek tulajdonítható az alternatív nézőpontok megjelenése.

Ehhez a megállapításhoz szorosan kapcsolódnak a Történészszemmel, illetve a Kitekintő rovatokban tapasztaltak. Ezek egytől egyig a szerzői szövegben nézőpontok átalakulása történészi nézetkülönbségeket fejtik ki részletesen.

1. Nézőpontok átalakulása X Az ábrázoló művészet átalakulása | Médiaelmélet
2. Nézőpontok átalakulása Látássérülés jár
3. Látásélesség 15
4. Javult a látás asztigmatizmusa
5. Hogyan születnek a települések irányait meghatározó fejlesztések?

A szakmai vita bemutatása kitűnő példamutatás a tanulók számára arról a jelenségről, mely szerint azonos eseményről azonos források alapján is többféle, gyakran egymásnak ellentmondó megállapítások születnek. A vizsgált leckék közül négy esetben két-két kontroverz történészi elképzelés érvényesül, tehát elmondható, hogy a multiperspektivikus szemléletet ellentétes narratívákkal érvényesítik.

A leckék szerzői szövegéhez kapcsolódó nézőpontok átalakulása minden esetben alternatív narratívát mutatnak, árnyalják a szerzői szöveget, személyes, kontroverz vagy pártatlan nézőpontot mutatnak be. A tizenkét leckéből kilenc esetben teljes mértékben kontroverz, három esetben pedig nézőpontok átalakulása különböző szemlélet jellemzi a deskriptív törzsszöveg és a források viszonyát. A kilenc kontroverz forrásalkalmazásból pedig hat esetben elsődleges, míg három alkalommal másodlagos forrásokat idéznek a skarlátvörös színű. Végül az újgenerációs tankönyvek kihasználják Viliam Kratochvíl felvetését is, aki a címben, illetve köztes vagy alcímben nézőpontok átalakulása multiperspektivikus szemléletre hívja fel a figyelmet.

Kratochvíl példájához hasonlóan Nézőpontok átalakulása Harmadik Birodalom — A rend és a tisztaság birodalma? A három cím előzetes információval szolgál a vizsgálat tárgyáról úgy, hogy a kifejtés előtt megelőlegezi a párhuzamos nézőpontok lehetőségét és szükségességét a történeti-politikai kérdések megítélésében és az objektív értékelés lehetőségének érdekében. A kutatás kezdetén megfogalmazott hipotézis, mely szerint az újgenerációs történelemtankönyvek érvényesítik a multiperspektivikus történelemszemléletet, igazolást nyert.

A kiválasztott tankönyvi anyagrészletek elemzéseiből készített összegzés rávilágít, hogy az újgenerációs sorozat tankönyvei több formában érvényesítik nézőpontok átalakulása célul tűzött multiperspektivikus történelemszemléletet: szerzői törzsszövegükben, forrásaikban és didaktikai apparátusukban is változatosan jelennek meg az alternatív nézőpontú állásfoglalások kontroverzív, vagy részben ellentétes, továbbá alternatív, társadalomtudományos megközelítésű nézetek ismertetése során.

A kutatás nézőpontok átalakulása átalakulása kérdésfeltevésére reflektálva az elemzések alapján bebizonyosodott, hogy minden vizsgált leckében érvényesült a vizsgálati szempontként tűzött több nézőpontúság, hiszen legalább szerzői szövegében és kiegészítő forrásaiban eltérő narratívák jelentek meg.

Nézőpontok átalakulása. You are here

Ugyanakkor ezen túl a leckék többségében már a szerzői szöveg is multiperspektivikusnak tekinthető egy-egy történeti kérdés sokoldalú bemutatása, illetve a kérdés körül kialakuló szakmai diskurzursa utalás kapcsán. A több nézőpontok átalakulása erősítik a történészi szakvéleményeket tartalmazó és négy esetben ezen belül kontorverz álláspontokat ütköztető blokkok is. Végül pedig egy további, a hipotézisben nem szereplő nem várt kutatási eredmény is született, három esetben a címben nézőpontok átalakulása alcímben megjelenő multiperspektivizmusra is láthatunk példát.

Színpad május

A tankönyvi példák egytől-egyig bizonyítják, hogy a múlt század gyakran egy álláspontot közvetítő történelemtankönyveivel szemben az újgenerációs tankönyvsorozat komoly szakmai előrelépéssel képes összetett képet alkotni a történelem tárgyát képező eseményekről és személyekről. Egyetlen igazság helyett alternatív narratívák segítségével bátorítja a diákokat egy saját állásfoglalásra, amely nem csak az iskolapadban, a demokráciára nevelés célja mögött, de a későbbi társadalmi interakciók minden szintjén rendkívüli nézőpontok átalakulása nélkülözhetetlen.

Eurydice Report.