Miért álmodnak a látási problémák

Bodnár Réka Az idegtudományok egyik legnépszerűbb talánya az álmok okáról és eredetéről szól.

Miért vizionálunk furcsa, színes dolgokat, amikor alszunk? Ekkor jelennek meg a tudattalan vágyaink?

Miért álmodnak a látási problémák Visszatérő álmok

Ilyenkor válogatjuk ki a szükséges emlékeinket? Netán így gondoskodott az evolúció a személyes szórakoztatásunkról?

Egyéni jóslatok Ha felébredés után nem csak a sötét szemüvegekre, de a kapcsolódó szimbólumokra is emlékszik, az értelmezés teljesebb lesz.

Nézzük, hogyan gondolkodik erről a kérdésről a mai tudomány! A rugalmasan változó agy A Stanford Egyetem és a UCLA kutatóinak elmélete szerint a válasz az agyi plaszticitásban rejlik: az agy azon képességében, hogy folyamatosan változzon és alkalmazkodjon a körülményeinkhez. A neurális plaszticitás lehetővé teszi, hogy az ingerek mennyiségének és minőségének változása révén az idegi kapcsolatok rövid időn belül átstrukturálódhassanak. De hogyan kapcsolódik ez az álmokhoz?

Vakság – Wikipédia

A született vakok esetében a látásért felelős agyi terület felett a hallás és a tapintás veszi át az irányítást. Ugyanez a változás a nem született vakoknál, illetve látó embereknél is részben megfigyelhető. Ezt a folyamatot szemlélteti az a kísérlet, aminek során két csoport Braille-írást tanult.

Az egyik csoportnak öt napig be volt kötve a szeme, a másik csoportnál nem történt ilyen látásmegvonás.

Miben segíthetünk?

A kísérletet követően képalkotó eljárásokkal vizsgálták a két csoport agyi aktivitása közti különbséget. A vak csoportnál a tapintási és hallási ingerek hatására a szomatoszenzoros tapintási és auditív kérgen kívül a vizuális kéregben is mutatkozott aktivitás: bekapcsolódott a hallási és tapintási ingerek feldolgozásába.

A szemfedő levételét követően a látókéreg auditív és szomatikus ingerekre mutatott aktivitása egy napon belül megszűnt.

Vizuális ingerek hiányában a látókéreggel szomszédos egyedülálló technika a látás helyreállítására kiterjesztik a funkciójukat. Korábban úgy vélték, hogy az agy egyes részei a kizárólag eredendően hozzájuk rendelt funkciók ellátásáért felelnek a látókéreg például a látásért. Az egyes agyterületek idegsejtjei azonban szükség szerint új funkciókat is képesek ellátni.

• Nem csalnak, nem hazudnak, nem csűrnek-csavarnak és nem kendőznek el semmit, hanem naiv módon azt adják tudtul, ami, és amit gondolnak.
• A látás abból áll
• Ezáltal szembesíteni lehetne egymással a nappali, tudatosan megélt és a társadalmi konvencióknak megfelelően kreált énünket a belső, tudattalanul bennünk lapuló ösztönlénnyel.
• Kiderült az álmodás egyik legnagyobb titka - HáziPatika Egy egyszerű trükkel felismerhetjük, hogy álmodunk Miért álmodnak a látási problémák.
• Az álmodás folyamata Álmodás közben agyunk lázasan dolgozik, közel annyira aktív, mint ébrenlétkor.
• Miért álmodunk? – Az agyi régiók háborúja - Mindset Pszichológia
• Вот это слово.
• Спросила Николь.

Az agyunk gyors alkalmazkodóképessége előnyt jelenthet egy érzékünk elvesztésekor, azonban ha csak ideiglenes az ingerszegénység, felesleges az átstrukturálódás, és könnyen hátránnyá válhat.

A Földön minden éjjel ideiglenes ingerszegénységet élünk át: a sötétben nem stimulálják vizuális ingerek a látóidegeket, így azok átmenetileg inaktívak, a látókéreg nem dolgozik.

Ha az aktivitás lassul vagy megszűnik egy agyi régióban, mert nincs a környezetben elég inger, ami stimulálná, a szomszédos régiók az irányításuk alá vonják az új területet, és kiterjesztik rá a funkciójukat.

A területfoglalás inaktivitás esetén órákon belül megkezdődik. A különböző agyi régiók aktivitással tudják megőrizni a territóriumukat.

Tíz érdekes tény az álmokról

Ezek alapján a kutatók úgy gondolják, hogy az álmok a látásért felelős agyterület védelmében jönnek létre minden éjjel, amíg a sötétség korlátoz minket a vizuális ingerek befogadásában. Annak érdekében, hogy megakadályozzák, hogy a szomszédos agyterületek átvegyék az irányítást a vizuális kéreg fölött, az agy időről időre aktivizálja ezt a területet.

Minél rugalmasabb és alkalmazkodóképesebb egy élőlény agya, annál kiszolgáltatottabb a szomszédos agyterületeknek, annál gyakoribb ingerlésre van szüksége a területhódítás megakadályozásához. A furcsa, színes, összetett, hallucinációszerű álmok többsége a REM fázisban történik.

Ez 90 percenként kb.

2. Sokan álmodnak fekete-fehérben

Ilyenkor, amíg intenzív vizuális élményekben van részünk, a testünk többi része mozdulatlan. A kutatók 25 emlős faj vizsgálata során arra a következtetésre jutottak, hogy minél plasztikusabb, rugalmasabb egy egyed agya, annál nagyobb arányban fordul elő REM fázis a non-REM fázishoz képest, és annál többet álmodik.

Minél rugalmasabbak egy egyed neurális kapcsolatai, annál többet álmodik. A különböző fajok különböző mértékű agyi miért álmodnak a látási problémák rendelkeznek.

10 meglepő tény az álmokról - HáziPatika

Azoknak a fajoknak, akiknél az újszülöttek a születés után pár órával már önállóak, kevésbé plasztikus az agyuk, mint azoknak, akik a szüleik védelmére szorulnak.

Ennek megfelelően a REM fázis hossza a születés után gyorsan önállósodó fajoknál alacsonyabb, a kevésbé önálló fajoknál magasabb lesz.

A kevésbé plasztikus agy vizuális régiója kevesebb védelemre szorul a rugalmasabban változónál. Ez a különbség különösen megfigyelhető az első hónapokban, amikor a legmagasabb a REM fázisban eltöltött idő aránya a non-REM fázishoz képest.

Навигация по записям

Az agy rugalmassága a növekedés és öregedés során változik. A növekedés során egyre ritkábbá válik a területekért folytatott harc, így már a védelemre sem lesz annyi szükség.

Ahogy miért álmodnak a látási problémák, az agyunk rugalmassága csökken, vele pedig az álmok hossza és gyakorisága is. A rejtély feloldása Az álmokra tekinthetünk a látókérgünk védelmezőiként, amelyek megakadályozzák a szomszédos agyi régiókat az éjszakánként ideiglenesen inaktív területek elfoglalásában.

Minél rugalmasabb az agyunk, tehát minél könnyebben alkalmazkodik a változásokhoz, annál több időt fog REM fázisban, álmokkal tölteni, hogy elejét vegye a gyors neurális újrastrukturálódás folyamatának. Felhasznált szakirodalom: Eagleman, D. The Defensive Activation theory: dreaming as a mechanism to prevent takeover of the visual cortex.