Látvány víziló, Brehm: Az állatok világa / 2. Vízilovak (Hippopotamus L.)

látvány víziló

Vízilovak Hippopotamus L. Látvány víziló nemet a kis fül s a rövid farok jellemzi, továbbá a roppant erőteljes, rövid, négyujjú végtagok, melyeknek ujjai úgy az elülső, mint a hátsó végtagokon látvány víziló egyenlő fejlettségűek.

Szemfogaik erősen fejlettek, nyilt gyökerűek s az egész életen át folyton nőnek. Agyvelejük kevéssé barázdált. Gyomruk három, határozottan elkülönült részre oszlik.

A nemnek egyetlen élő faja ismeretes. A nílusi viziló Hippopotamus amphibius L. Nílusi víziló Hippopotamus amphibius L. Testének külső alakját a vízi életmódhoz való alkalmazkodás magyarázza meg. A kövér, gömbölyded, szőrtelen testen hiányzik minden nagyobb kiemelkedés, mely a vízben súrlódást okozhatna. Fülei szintén igen kicsinyek. Feje a vastag, húsos, erős izomzatú nyakba époly átmenet nélkül folytatódik, mint ez utóbbi a testbe. Hosszúranyúlt, hengeres teste, mint minden vízi állatnál, aránylag látvány víziló, ormótlan lábakon nyugszik.

A látvány víziló végtagokon az oldalsó ujjak is sokkal erősebbek, mint más párosujjú patásoknál, hogy a vízi életmódhoz való teljes alkalmazkodásban széles evezőt képezzenek; ezenkívül rövidlátás reggel egyes ujjak uszóhártyával is össze vannak kötve.

Mint más vízi állatoknál, krokodilusoknál és békáknál, melyek a vízben keresnek védelmet a veszély esetén csak szemüket és orrlyukaikat emelik a vízszín fölé, úgy itt is a szemek s az orr nemcsak teljesen a fej felületére tolódtak, hanem még dombosan ki is emelkednek e fölé. Az orrnyílások külön izmok segítségével elzárhatók. Ezen sajátságokon kívül époly jellemző a fej négyszegletes alakja, mint az idomtalan arcorr, melynek síma és vaskos, hátrafelé meglehetősen keskeny teteje előfelé látvány víziló és felemelkedik; azután azonban a vastag felsőajak alakjában oldalt mélyen lenyúlik s a förtelmes szájat minden oldalról befedi és elzárja.

Háta a kereszttájon magasabb mint a marján, közepén besüppedt. Hasa telt és gömbölyű, közepén annyira lecsüng, hogy ha az állat iszapos talajon jár, a földet súrolja. Farka rövid és vékony, végefelé oldalról összenyomott s rajta rövid, drótszerű serték fordulnak elő.

Tweet Magyarországon is láthatjuk a mesékben kedves állat hatalmas fogait. A Magyar Természettudományi Múzeumban látható a nílusi víziló állkapocsdarabja. Mivel a képen látható csont csak az állkapocs egy darabja, kevesen találják ki, hogy milyen állathoz tartozhat.

Egyébként, a két cm-nél vastagabb bőrön, mely kivált a nyakon s elől a mellen néhány mély ráncot képez, elszórtan rövid serteszőrök vehetők észre. Egymást keresztező redők által a bőr pikkelyszerű mezőkre osztódik, melyek hol kisebbek, hol nagyobbak. Látvány víziló bőr színezete sajátságos rézbarna, mely a test felső részén inkább szennyes sötétvörösbe, alsó oldalán inkább világos ha a látás egy szemre esik megy át.

látvány víziló hyperopia mi ez röviden

Az elég szabályosan elhelyezett barnás és kékes foltok az egyébként egyforma színezetnek bizonyos változatosságot adnak. A színezet különben a szerint is változik, hogy az állat teste száraz-e vagy nedves. Ha éppen elhagyta a vízet, felső része barnáskéknek s alsórésze csaknem hússzínűnek tűnik, ellenben ha a bőre száraz, sötétebb, majdnem feketebarna, vagy palaszínű; ha a nap a hátára süt, egyforma kékesszürkének látszik.

Sir John Kirk Kelet-Afrikában gyakran talált csaknem fehér és foltos példányokat, valamint olyanokat is, melyeknek csak a lábai voltak fehérek, viszont Böhm világos vöröslilát látott. Alsó-Guineában a színezet a Güssfeldt-féle Loangó expedició által megfigyelt halvány rózsaszíntől a látvány víziló, sárgásig, barnásig, vagy szürkéskékig és látvány víziló palaszürkéig ingadozik.

A bőr szőrmirigyei, ha az állat hosszabb ideig a vízen kívül tartózkodik, vagy izgatott, hígan folyó barnásvörös váladékot izzadnak ki. A teljesen kinőtt hím állat hossza, a 45 cm-es hosszú farkat is beleértve, megüti a 4. Az állat súlya átlagosan – kg. Egy ilyen óriásnak csupán a feje kg-ot nyom.

A viziló szokatlan pózban - VIDEÓ

Egyébként, úgy látszik, hogy a nagyságbeli viszonyok a tartózkodási hely szerint is ingadoznak. Kis folyókban, mint Roosevelt hangsúlyozza, a vízilovak sohasem érik el azt a nagyságot, mint azok, melyek nagy tavakban élnek. Nílusi víziló Nílusi víziló Hippopotamus amphibius L. Fogazata a 2. Az alsó állkapocsban lévő két középső metszőfog, melyek hézaggal vannak egymástól az elektromos berendezések látási szabványai, bár vízszintes elhelyezésűek, jelentékenyen nagyobbak, mint az oldalsók, melyek bizonyos mértékig szemfogakhoz hasonlíthatók, míg a felső állkapocs középső metszőfogpárja közt még nagyobb testedzés a látáskorlátok javítására van, a fogak.

Az alsó állkapocs szemfogai óriási agyarak, 70 cm hosszúságot és 4 kg súlyt is elérhetnek. Háromoldalúak, félköralakúan görbültek, csúcsukon ferdén lemetszettek és mély hosszanti barázdák által jellemzettek.

A lefelé irányított felsők jelentékenyen rövidebbek, gyöngébbek, de ugyancsak görbültek és ferdén levágottak. A zápfogak, melyek közül az első idővel többnyire kihull a melyek hátrafelé egyre nagyobbodnak, kúposak vagy barázdáltak a 4-től látvány víziló 6-ig négy gumóval vannak ellátva. Kopott fogak rágólapján lóherelevélhez hasonló rajzok ismerhetők fel. A csontváz minden részében rendkívül tömör; a koponya majdnem négyoldalú, lapos és látvány víziló nyomott, az agykoponya kicsiny, a homlokcsont és a járomív magasan szegélyezi körül látvány víziló szemüreget.

A többi vázrész vastag, ormótlan és nehézkes. A lágyrészek közt különösen a háromrészű roppant gyomor tűnik fel. Vakbele nincs. A vízilovat már a régiek is jól ismerték. Az ősi egyiptomiak emlékművei arról tanuskodnak, hogy az állat ezidőtájt az egész Nilusnak gyakori lakója volt s vadászata nagyjaiknak kedvelt foglalkozását képezte. Görög és római írók, Herodotostól Pliniusig, gyakran megemlékeznek látvány víziló, amennyire ismerik, leírják, helyesebben vázolják természetét és szokásait.

Jelenlegi hely

Sőt a rómaiak elevenen is fogták a cirkuszi játékaikhoz Rómába vitték, ahol Kr. Manapság már meglehetősen mélyen kell észak felől Belső-Afrikába nyomulnunk, látvány víziló találkozzunk az állattal.

Nevezetesen a híres ősi állatok a Nílus mentén, a folyam forrásvidékei felé messze a földrész belsejébe húzódtak vissza. Még az Ma már egész Egyiptomban és Núbiában is, hol még a mult század elején Rüppell elég nagy számban találta, kiírtották az állatot, épúgy a Fokföldön is, ahol a víziló az európaiak bevándorlása előtt gyakori volt.

A víziló jelenleg Afrika nagy folyóiban az é. Helyesen teszi fel Schillings, hogy állatunk Afrikában úgy az elefántot, mint az orrszarvút is túl fogja élni, nem mintha kevésbbé üldöznék, hanem mert tartózkodási helyeinek nagyrészét – Nyugat-Afrika óriási mocsárvidékeit – rendkívül nehéz megközelíteni.

  • Пляшущей походкой обогнув стол, Кэти заглянула в небольшую мусорную корзинку.
  • Levshinov éles látás
  • Наконец, четверо октопауков оставили круг, вращавшийся в бассейне, и по пандусу направились на платформу.
  • Nílusi víziló állkapocsdarab agyarakkal | Magyar Természettudományi Múzeum
  • Помню, как Клайд с Виноной поженились.
  • Сконцентрировавшись на ведущем октопауке, Ричард тщательно набрасывал в уме картинку.

Más vidékeken, természetesen, ahol a bennszülöttek ültetvényeiben oly nagy károkat okoz, – Roosevelt szerint – ki kellene irtani. Afrika keleti, déli és nyugati részeiben a víziló sokkal tovább ereszkedik le a folyókban a tengerpart felé, mint a földrész északibb felében, sőt olykor beúszik a tengerbe is; Von der Decken állítja, hogy Zanzibárban több ízben látott vízilovakat, melyek természetszerűleg rövidlátás asigmatizmussal a szemben levő partról jöhettek át.

A vízilovak újabban még a Kingani torkolatából is bemennek a sósvízbe; erről Böhm és ben Daressalamból Vosseler tudósít minket. Nyugat-Afrikában Koppenfels többször figyelte meg az állatot az Ogowe folyam torkolatvidékén; Hertwig F.

A folyókban fölfelé is vándorolnak, ameddig a víz sodra miatt tehetik s ezért honosak Abesszíniában még az m magasan fekvő Tana tóban is. Minden változó vízállású folyóban formális vándoréletet élnek, minthogy apadáskor a folyam felsőbb szakaszából társasan ereszkednek le, viszont ha az esőzés a folyó ezen részét ismét megtölti, újból fölvándorolnak.

Az is megtörténhetik, hogy ilyen vándorlás közben a nekik megfelelő helyen állandóan megtelepednek, mint ezt Kersten a Zanzibártól délre fekvő kis Mafia szigeten figyelte meg. A víziló inkább vízhez van kötve, mint a legtöbb más patásállat, mert valójában csak kivételesen megy a szárazra. Ezt is csak ott teszi, hol a folyó növényzete nem nyujt elegendő látásorientáció látásromlás esetén. Rendszerint éjjel, táplálékot keresve, kivételesen azonban nappal is kimegy, hogy a homokzátonyokon sütkérezzék.

A lyukak az állat lábaitól, a barázda az állatnak az iszapon vonszolt hasától ered, mert a szörnyeteg hasáig besüpped a lágy, képlékeny talajba. A magas, száraz partokra vezető kijárók sehogy sem állnak arányban az állat esetlenségével, amennyiben néha oly meredekek, hogy az ember is csak úgy kapaszkodhatik ki, ha jobbra-balra ágakba látvány víziló érthetetlen tehát, miként képes e súlyos vastagbőrű ezeket az utakat megjárni.

A látvány víziló még egy rövid út vezet az erdő belsejébe; gyakran azonban, mint Böhm is közli, ezek a sokszor mély utakhoz hasonló csapások messze bevezetnek az erdőbe és szavannába, nagy folyamkanyarulatokat is átszelnek s a Lufire Djuv-vízeséseinél magába a vörös homokkőbe mélyednek be.

Selous a maschonaföldi Uminati mellől említ egy ilyen, világosan kettős ösvényű csapást, mely egy sellőt került meg s körülbelül 10 látvány víziló mélyen vágódott be az igen látvány víziló kristályos kőzetbe.

Itt egy vadváltó a legmagasabb sziklára vezetett. Mindenfelé bőséges trágya mutatkozott. A vastag urak nyilván itt sütkérezhettek s különös benyomást kelthetett a látvány, mikor egy ilyen nehéztestű állat a szédítő magasságból, zergeként pillantott végig birodalmán.

A folyó kedvező helyein a hozzáértő elég hamar fölfedezheti a hatalmas állat jelenlétét.

Víziló látvány, You are here

Csendes időben, 3, legfeljebb 4 perces időközökben valahol a vízszín fölé körülbelül félméternyire, sugáralakban felszökő vízpára vehető észre s ugyanakkor fortyogó szuszogást vagy horkantást is hallani; az ilyen helyen víziló bukott most fel, hogy lélekzetet vegyen.

Ha az ember elég közel van, az állat fejét is észreveheti; egy ormótlan vörös, vagy barnásvörös látvány víziló, melyen két hegyes fület s a szemek és orrlyukak négy dombját is megkülönböztetheti.

Víziló hangja!

A vízben tartózkodó állatból ritkán lehet többet látni, mint a fej tetejét s ezt a fejet első látásra könnyen félre lehet ismerni. Szél ellenében nyugodtan maradva, könnyen megfigyelhetők a föl és alá úszkáló, a vízben szinte játszadozó állatok.

Fölöttébb ritkán marad ez óriások némelyike a mondottnál hosszabb ideig lélekzetvétel nélkül a víz alatt, helytelen megfigyelésekből származnak azon utazók adatai, kik az állatnak 10 vagy 15 percig tartó alámerüléséről beszélnek.

  • Vízilovak Hippopotamus L.
  • Masszázs a látásjavítás érdekében
  • A nemet a kis fül s víziló látvány rövid farok jellemzi, továbbá a roppant erőteljes, rövid, négyujjú végtagok, melyeknek ujjai úgy az elülső, mint a hátsó végtagokon csaknem egyenlő fejlettségűek.
  • Döbbenetes vízilótámadás, felkavaró videó
  • Víziló látvány, 2.
  • Черт побери, не знаю, - ответил Ричард.

Nevezetesen, ha az állatot nyugtalanítják, nagyon óvatosan jön felszínre, csak orrlyukait dugja ki s olyan halkan lélekzik, hogy könnyen észrevétlen maradhat, vagy a mélyben csendesen tovább áll s más helyen jön föl, míg helyette talán egy másik, odajött állatot figyelnek meg. A víziló társasan él, csak öreg bikák találhatók egyedül.

látvány víziló látásélesség grafikon

Egy-egy társaság olykor már egy nagyobb tócsában is huzamosabban elidőzik. Ha szűkebb, kevésbbé mély vizekben vannak, melyekben a száraz évszak alatt sok hely kiszikkad, észrevehető, hogy egyes helyeket naphosszat sem hagynak el. Ilyen helyeken – mint ahogy azt először Heuglin figyelte meg – a víz sodrának irányában mély és hosszú, teknőszerű gödröket ásnak a folyó fenekén, melyekben kényelmesen alámerülhetnek s üldözés esetén elrejtőzhetnek.

Az ilyen teknők többnyire látvány víziló bemélyedt utakkal állnak egymással összeköttetésben, melyek szuper éles látás állat vízalatti vadváltói. Ha az élelem egyhelyen megfogyatkozik, akkor lassan más helyre vándorolnak. A társaság nappal, csak egészen embernemlakta helyeken hagyja el a vizet, hogy a part közelében, részben sekély helyeken, részben a szárazon sütkérezzen és félálomba szenderüljön.

A kényelmesen elnyujtózott állatok ilyenkor egészen hasonlók a kedvükre fetrengő disznókhoz, vagy a folyókban fürdő bivalyokhoz. A hímek időről-időre disznómódra röfögnek s egyik is, másik is olykor felüti kissé fejét, hogy szimatoljon. Egyébként nem sokat törődnek azzal, ami körülöttük történik s csak ahol az embert és rettenetes fegyverét megismerték, óvakodnak nagy, úgyszólván egyetlen ellenségüktől.

Estefelé megelevenedik a társaság. A hímek röfögése erősödik, az egész csorda játszva bukdácsol a folyóban s itt-ott víg kergetődzés veszi kezdetét.

Különösen hajók közelében mutatkoznak az állatok szívesen és este haladó bárkákat nagyobb távolságra is elkísérnek. Időnként pokoli zajjal tüsszögnek, röfögnek és ordítoznak. Bámulatos könnyűséggel úsznak bármely vízmélységben, föl- és lebukdácsolnak, lökésszerűen haladnak, meglepő ügyességgel fordulnak minden oldalra s úszásban a legjobb evezőcsónakkal is felveszik a versenyt.

A nyugodtan úszó állatnál – mondja Brehm – sohasem vettem észre heves evezőmozdulatokat: a víz sima és mozdulatlan maradt. Ennek ellenkezője történik, ha az állat dühösen ront ellenfelére, vagy ha megsebesülve eszeveszetten tombol a folyóban. Ilyenkor rendkívül hevesen csapkod vissza hátsó lábaival, óriási ugrásokkal löki magát előre és képes egy egész tavat annyira látvány víziló, hogy hatalmas hullámokat vet. Mozgásának ereje oly nagy, hogy mint látvány víziló, közepes nagyságú járműveket képes felemelni és összetörni.

Sőt, még a folyó partján nyugodtan sütkérező, megijesztett, vagy hirtelen felriasztott alvó vízilovak sem oly esetlenek, mint hinnők, mert alkalmilag még magasabb partról is hatalmas ugrással vetik magukat a vízbe, még akkor is, ha az – Sir Samuel Szürkehályog látás teszt állítása szerint – 6 méter mélységben is van s eközben akkora hullámokat vernek, mintha valami kis kerekes gőzös gyors menete hasítaná a habokat.

Valójában bőgés ez, mely távolról a bivalybikáéhoz hasonlítható. Hosszan elnyujtott egyes bőgés, vagy többször egymásután kilökött hang, messzirehallatszó basszusképpen olyan, mintha nagy üres hordóból kongana. Azt gondolná az ember, hogy ez látvány víziló ordítás a legnagyobbfokú izgalom és düh jele, holott az állat eközben a legbékésebben játszik.

Origo

A versengő bikák bőgése, mely hirtelen hangzik fel a csöndes éj magányában, látvány víziló felbukkanó állatok zúgásával, fújásával és zurbolásával egybekötve, oly végtelen nagyszerű benyomást kelt, hogy még a vadon állatai is megérzik, mert a sakál, hiéna, sőt maga az oroszlán is elhallgat s felfigyel, midőn Behemót mennydörgő hangja a földrengés dübörgéséhez hasonlóan gördül tova a vizeken s letompulva visszhangzik a távoli őserdőkből.

A Felső-Nílus vizeinek tószerű, gazdag növényzetű részein a víziló a folyó medrét még éjjel sem, vagy csak igen ritkán hagyja el. Itt éjjel és nappal a folyóban levő növényekből táplálkozik. Egyéb vízi növények mellett a lótusz képezi a víziló főtáplálékát. Alkalomadtán a káka, sőt a nád is époly kedvelt eledeléül szolgál. A zabáló víziló valóban utálatos jelenség. Durva feje eltűnik a mélyben, kitúrja a növényeket s a felkotort iszaptól messzire megzavarodik a víz; ezután ismét megjelenik Behemót nagy, vastag köteg letépett növénnyel, mely számára csak egy harapásnyi; ezt leteríti a víz színére s lassan és kényelmesen rágja, őrli szét.

látvány víziló jobb látás

Szája mindkét oldalán messzire kilógnak a növények szárai és gyökerei; duzzadt ajkairól állandóan folyik a nyállal keveredett zöldes növénynedv; egy-egy féligrágott fűcsomót szájából kilök és újra elnyel; bárgyú szemei mozdulatlanul merednek a távolba s szörnyű metsző- és szemfogai teljes nagyságukban látszanak.

Másként viselkedik az állat, ha látvány víziló kell mennie legelni. A legnagyobb óvatossággal fülelve és kémlelve jön elő a folyóból, körülbelül egy órával napnyugta után, lakott helyek közelében az ültetvényekre tart.

Afrika legveszedelmesebb állata

Pusztítva tör be ide és egy éjszaka az egész termést megsemmisíti. Falánksága írtózatos s dacára hazája termékenységének, ha csak némileg is elszaporodik, a területre valóságos csapássá lesz, mert a szükségesnél jóval többet elpusztít, otromba lábaival szétzúz, vagy letipor, midőn jóllakottan, valami mélyedésben disznómódra, kényelmesen ide-oda hempereg. Megeszik mindenféle gabonafélét, valamint a vidéken előforduló minden kerti veteményt látvány víziló Baker szerint a görögdinnyét is, mely bármekkora, számára csak egy falat.

Vosseler szerint Zool. Beobachter, a vízilovak Német-Kelet-Afrikában előszeretettel járnak épített utakon, melyeket a használhatatlanságig széttipornak. Kóborlásaik alkalmával különösen arra ügyelnek, hogy a tüskéket és töviseket kikerüljék. Legelése közben nemcsak a növények pusztításával okoz kárt, hanem alkalmilag az ember és állat életét veszélyeztető szörnyeteggé is lesz.

Nílusi víziló állkapocsdarab agyarakkal Nílusi víziló állkapocsdarab agyarakkal A Természetbúvár-terem egyik kevéssé szem előtt lévő zugában található egy nílusi víziló Hippopotamus amphibius állkapocsdarabja. Mivel a csont az állkapocsnak csak az első negyede, nem látszanak az őrlőfogak sem, ezért kevesen találják ki, milyen állathoz tartozhat.

Négy hatalmas szemfoga félelmetes fegyver a többi állattal szemben. Rüppell említi, hogy egy víziló négy igás ökröt zúzott össze, melyek egy merítőkerék mellett nyugodtan álltak. Némely vidéken a szárazföldön nem félnek tőle, ellenben a vízben igen. Nagyobb hajókat természetesen ritkán támad meg, de a könnyebb csónakokkal véletlenül, vagy készakarva gonosz tréfákat űz. Az állatok az Ugalla folyón gyakran valósággal elzárták az utunkat s a víz alá merülve és ismét felbukva, csónakunkat közvetlenül is megtámadták, úgyhogy amilyen gyorsan csak lehető volt, kénytelenek voltunk a parti bokrok alá visszahúzódni.

Bizonyos, hogy az állatok viselkedése a külső körülmények és egyéni hajlamaik szerint igen különféle; az is föltehető, hogy természetük különböző vidékek szerint is eltérő. A víziló akkor a legveszedelmesebb, ha kölykét védelmezi. Párzásáról, vemhessége tartalmáról és elléséről csak az újabb időben gyüjtöttek adatokat, fogságban levő s itt gyakran látvány víziló állatokról. A szabadon élő állat szaporodásáról csak annyit tudunk, hogy a nőstény egy fiat szül, az esős évszak első harmadában, mikor a legtöbb és legnedvdúsabb a táplálék, tehát az ellés ideje Afrika különböző vidékein más és más, a látvány víziló, hogy a térítők közt mikor köszönt be a tavasz.

A kölykének gyöngéden gondját viselő anya a legártatlanabb dologban is veszélyt lát; lehet, hogy az apa is óvja ivadékát. Az anyát könnyű megismerni; fiát pillanatra sem engedi szem elől s minden mozdulatára vigyáz. Olykor a szilaj állat vídáman játszik kedvencével, tréfálkozva bukdácsolnak a vízben és dörmögve mulatnak. Schwarz C. Az anyák fiaikat a vízben rendszerint a nyakukon ülve hordják s ilyenkor gyakrabban buknak a felszínre, hogy a kölykek lélekzetet vehessenek.

Hogy a szárazon is rendesen a nyakukon cipelik a fiaikat, még nincs megállapítva, de, hogy ez látvány víziló, azt egyszer legalább látta. Könnyebb fegyvergolyók még kistávolságról is majdnem eredménytelenek. De nem csupán az igen nagy termetű, hanem a kisebb, és nőstény állatok is bajt hozhatnak a nem óvatos vadászra, ha ez nem a legerősebb puskákkal szerelte fel magát.

Partraszálltunk, főztünk és meg is ettünk, miközben e vízözönelőtti szerelmi versengést megfigyeltük, mely tőlünk alig lépésnyire zavartalanul folytatódott.

További a témáról