Látomás 150 Látok valamit, ami nem az,

Sültkrumpli Azok közé a számok közé tartozik, amelyeknek két nagyon különböző karaktert adtak Kispálék.

Isten valami elképzelhetetlent tesz majd

Az első a stúdióalbumon Sika, kasza, látomás 150 Látok valamit a szokásos kemény alapokra rakott, szürreálisan csapongó muzsika, de már ebben a verzióban is érezhető, hogy ezúttal a ritmus a költőiség fölé tornyosul. Úgyhogy nem is csoda, hogy koncerteken ennek a dalnak egy egészen más olvasatát is a közönség elé vezették a fiúk, amit a Happy Borzday meg is örökített : bár pont olyan kolompolással kezdődik, mint a Honky Tonk Women a Rolling Stonestól, aztán mégis egy rapszámban folytatódik.

Csak dob meg basszus meg Lovasi kántálása, középen metálos gitárral. Jó-jó, de azért nagyon hazai minőségű rap látomás 150 Látok valamit. Inkább jópofa, mint bármi más. Emlékszem a megjegyzés nyomán bennem felhorgadó fölényes sértettségre, mert bár a negyedik lemez nyitódalát általában azért én is áttekertem, nagyra értékeltem a tréfát, hogy kedvenc zenekarom éppen egy ilyen vontatott, helyenként siratóének-szerű nyenyergéssel szólít fel a féktelen bulizásra.

A Volume ott folytatja, ahol az Ágy asztal tv az előző album vége felé abbahagyta, jön a világvége, legalábbis azt mondják, közös fotózkodás helyett most azonban inkább ölre mennek az emberek.

A konkrét dátumok emlegetése miatt Lovasi az ezredforduló látomás 150 Látok valamit prozódiagyilkos korrekciókra kényszerült, a zene pedig Dióssy Ákos zongoráján született újjáde a hangulata nem sokat változott. Küldi a megoldást Főhősünk megint a tévéhez beszél, bár az ágy, asztal és a sok szép halott állat helyett ezúttal csak harmatos filmekről esik szó. Ez utóbbi sor alapján akár Varga Mihályról is szólhatna a dal, aki nemrég a Facebookon iskolázta le a Deep Purple-tés amúgy is mindig küldi a megoldást.

Ám ez még Lovasitól is túl váteszi előrelátás lett volna ban, és egy orfűi koncerten amúgy is elárulta, hogy saját 13 éves kori önmagáról írta a szöveget. A dal nagy erénye amúgy, hogy nem lépi látomás 150 Látok valamit a bűvös háromperces határt, hogyan lehet visszaállítani a látást 100-ra a zakatoló lendület simán elviszi a végéig.

Máskor gyakran megesett, hogy elnyújtották az ilyen egyszerűbb témákat négy-öt percig is, ami mindig holtpontokkal fenyegetett. Hátradülök Ősidők ősi dala, ami evolúciós zsákutcának bizonyult a zenekar fejlődésében. Legalábbis ez az egyetlen dal, amely örökké megrekedt az es demókazinés sosem jelent meg később sem stúdió- sem metformin és látás, és élőben is csak elvétve adták elő.

Hatalmas veszteségnek aligha látomás 150 Látok valamit az egyetlen versszakos, két percnél is rövidebb szösszenetet, de azért becsúsztak ennél gyengébb darabok is a következő harminc évben. Van, amikor nem A Kispál itt sodródott legközelebb a britpophoz. Kispál látomás 150 Látok valamit gitártémájába pedig érezhetően annyira belegyönyörödtek, hogy nemcsak a dalban szól végig, de 40 másodpercig meg sem zavarják énekkel a szokatlanul hosszúra nyújtott instrumentális intróban.

Erre az alapra zökkenőmentesen passzol Lovasi kedélyesen depresszív, súlytalan szövege élet és álom összefüggéseiről, valamint arról, miként határozza meg a pénztárcánk, hogy mennyire látjuk elcseszett helynek a világot. Mindent bele Bele se merek gondolni, mit érezhet szegény Lovasi a Facebook és az okostelefonok korában, ha már ban arról énekelt panaszos hangon, ami nem az állandóan gombokat nyomogatunk és mindenféle ingerekkel zsibbasztjuk magunkat, hogy megmeneküljünk a belső csendünktől.

Az elcsendesülés fontosságáról persze egy elég zajos számot a látás hyperopia javításának eszköze, amiben Kispál hendrixes akkordjai és spanyolos betétek váltják egymást, de így is a felejthetőbb tételek közé tartozik a Holdfényexpressz lemezen.

A Jó, a Rossz meg a Szép Térdig gázolunk a popkulturális utalásokban. Egyrészt már a címben felvonul a Clint Eastwood-i értelemben vett Jó és Rossz, csak a Csúf helyébe ezúttal a Szép lép, akiről persze hamar kiderül, hogy nagyobb ocsmányságokat rejt belül, mint kevésbé vonzó riválisa.

A zaklatott tempójú tanmesének ráadásul nem annyira western, inkább rémhorror hangulata van, sötéttel, lányon elkent vérrel és belekkel. Másfelől refrénként szivárog be egy alig észrevehető Pink Floyd-áthallás. Mindenképp említésre méltó még Péterfy Bori rövid vendégszereplése a végső, nagy elszállás előtt, ahol Dióssy is kiélheti a freejazzes klimpírozás iránti szenvedélyét.

Szeretek, szeretek Talán azért sem közönségkedvenc, mert az intro inkább hasonlít valamilyen etűdre a Gitáriskola 2 tankönyvből. Ehhez egyáltalán nem szervesen kapcsolódik maga a szeretet működéséről szóló dal, melyben a szöveg viszi a hátán az egész kompozíciót.

Ha elképzeljük Víg Mihály hangján, simán elhinnénk, hogy ez az ő dala, a lüktetése, tempója könnyedén az emberek látási problémái a Balaton-Trabant zenekarok fémjelezte underground dekadenciába.

Mégis ott bujkál az óvatos optimizmus: a béna, gyerekesen tébláboló emberiséget is meg lehet tanítani szeretni. Rajtakaptál Sokan nem rajonganak ezért a dalért, nálunk sem fért be az első százba. A zenekar viszont kedvelheti, sok koncerten a ráadás-blokkban kapott helyet, vagy egyenesen az utolsó szám volt. Talán az a baj, hogy bár első blikkre egy okoskodó szakítós dumát hallunk, valójában ez az egyik legfilozofikusabb Kispál-szám, ami nem az pedig mindig megosztó.

Ősrégi fölvetést citál ugyanis: aztán mi végre is vagyunk itt ezen a Földön? És hát tényleg: nem áll össze az a kurva történet, nincs eleje, vége, közepe, nincs bevezetés-tárgyalás-befejezés, nem épül belőle egy szép házikó erős falakkal és időtálló tetővel — nem tart sehonnan sehova. Csak úgy van. Dal poharakról Igazi kuriózum. Amikor ami nem az két oldala volt a lemezeknek bakelit, kazettaez volt az Ágy asztal tv A oldalának utolsó száma.

A háromperces dal kétharmada finom gitármuzsika egy karakteres basszus fölött. Melankólia, elrévedezés, Lovasi sehol. Aztán hatvan másodpercben lenyomja a szentenciát a választás szabadságáról és felelősségéről. Élet vagy halál — a kérdés eldönthetetlen. Látszik, hogy sokan nem szeretik, ha direkt választásra szólítják fel őket: ott a teli pohár, és muszáj döntened — hörpintesz, vagy mégse.

Csak hát mindegy, mit teszel, csupán a semmibe vezető pontok szaporodnak a végén. Vér és bél Az ezredfordulóra a Kispál gyakorlatilag megérkezett a mainstream határára, ennek ellenére — vagy talán épp ezért — egyre nagyobb hangsúlyt fektetett a médiakritikára.

A tévé és rádió már korábban is megkapta a magáét Lovasi szövegeiben, de a Velőrózsákon már szabályosan tobzódik a konzumkultúra és a szórakoztatásnak álcázott népbutítás verbális rugdosásában.

Ennek közönségkedvenc, slágeres verziója a Hang és fény, de az albumon meghúzódik a dal elfeledett, csúf ikertestvére, a Vér és bél is.

Itt Lovasi annyira szembemegy a hallgatói elvárásokkal, hogy még beazonosítható refrén sincs, ám így korlátozások nélkül becsatornázhatta zsigeri ellenérzéseit a kereskedelmi tévék iránt, amelyek az istengyilkosság mellett mi mással lennének elfoglalva, mint hogy selyemszalagot kötögessenek a romló húsra.

Lovasi folkos vonzódása az évek során mind jobban elhatalmasodott, majd a Csík zenekarral való együttműködésben csúcsosodott ki, ám a Múlató balkáni rezeskedése volt az első igazán komoly jel. A mulatós blokk később az életműkoncert-féléken is elmaradhatatlanná vált, valószínűleg azzal az indokkal, hogy jól lehet vele színesíteni a műsort.

A magunk részéről ugyan nem ismerünk olyan Kispál-rajongót, akit különösebben lázba hozna, de illedelmesen végighallgatják ezt is, hiszen láthatóan olyan jól érzi magát tőle a művész a színpadon.

UFO Egy évvel és egy lemezzel a Szőkített nő után megint könyvek a látás helyreállításának módszere, halszerű lények csókolgatnak nőket, de ezúttal nem a hidak alatt lettek kifogva, hanem az égből érkeztek — ami tulajdonképpen érthető is, hiszen a nagyváros helyett inkább vidéken járunk és földönkívüliekről van szó, akikről köztudomású, hogy a szántóföldeket használják leszállópályaként.

Ez a dal a bizonyíték a korai Kispál trendérzékenységére, hiszen ne feledjük, hogy ben, vagyis a magyarországi UFO-mánia virágkorában járunkamikor még a Friderikusz Show-ban is nagyokat lehetett haknizni a gabonakörökkel. Az UFO tehát kordokumentum, de ezt leszámítva nem túl emlékezetes dal, bár a karcos refrénnek kétségtelenül megvan a maga punk bája.

Kép mindenkiről Lovasi egyszer egy koncerten mesélte, az utolsó lemez készítésekor biztosak voltak benne, hogy ebből a számból majd sláger lesz és felkapják a rádiók, aztán csodálkoztak, hogy nem így lett. Pedig érezhetően mindent elkövetett, hogy egy igazán szívmelengető képet fessen az élet szebbik arcáról, felsorakoztatott egy rakás személyes gyerekkori emléket, a traumatikus elemek — Gábor rákja, apuék nótaordítása a viharos tavon — ellenére is helyenként már-már szentimentalizmusba hajlóan.

Köszönöm, köszönöm A harmadik dobos, Michael Zwecker kedvenc száma a Turisták bárhol lemezről, ami nem az a Lovasiéktól nem éppen harmóniában elvált amerikai zenész alighanem egyedül van széles e világon. Az biztos, hogy a dal tökéletesen megfelelt az együttes azon szándékának, hogy az artisztikus és helyenként túlagyalt Velőrózsák után egyszerűbb rockszámokat írjanak, az előző látomás 150 Látok valamit médiakritikus opuszai után azonban az újabb tévégyalázás már kevésbé hatott frissnek.

Nincs nagy baj Régen nem hallottam ezt a dalt, talán olyan régen, ami nem az még nem volt gyerekem.

  1. Miben különbözik a látásélesség a dioptriáktól
  2. Műtermek, szobrok, festmények Amikor Ady Endre Párizsban tartózkodott, mindig nagyon sokat jelentett számára Auguste Rodin.
  3. Isten valami elképzelhetetlent tesz majd Dieter F.
  4. Esztétikai kultúrák kritikus koronatanúja. éve született Justh Zsigmond 2. rész - Magyar Szemle
  5. Nógrád Megyei Hírlap, június ( évfolyam, szám) | Library | Hungaricana
  6. Nógrád Megyei Hírlap,

Arról az állapotról, amit Thomas Mann olyan szépen leír a József és testvéreiben, amikor Jákob a várva várt nászóra küszöbére ér, ám a nagy boldogság közben is tudja, hogy az élet mostantól nem lehet egészen az övé, hanem a gyerekeibe kell oldódnia, hogy aztán kezdjen lassan meghalni. De nincs nagy baj, hiszen látomás 150 Látok valamit elvagyunk még azzal, hogy jó legyen nekik, akik majd folytatják látásélesség 302n, amíg egyszer csak ránk csukják a kertajtót.

Éjjel, álmomban Lehet-e számot írni arról, hogy valaki szépet álmodik? Át lehet-e adni egy myopia kezelési fórum istenélményt kevesebb mint két percben, alig néhány sorban? Nagyvárosi románc Az ugyanezen a lemezen szereplő Tesis a világhoz hasonlóan ismét a rappel kacérkodunk, ám ezúttal nem a Limp Bizkit-es bulivonalon, inkább a balladisztikusabb hiphop irányába mozgunk.

Komoly fixációra utal, hogy az ősteremtés eszköze már megint a leves, mint az Ágy asztal tv-n Levesek porbólde a kérdésre, hogy pontosan mi történik ebben a dalban, még Örkény és Salvador Dalí is bizonyára csak bambán nézne ránk.

Mindenesetre kapunk ami nem az rövid, de fülbemászó gitárszólót és pár emlékezetes képet, hiszen ki ne akarna nagy hűvös szőlőket a szerelme szájába rakni, valami nagy káros állatot lelőni, illetve könnyű textilek közt forogni hajnalban?

Esztétikai kultúrák kritikus koronatanúja. 150 éve született Justh Zsigmond 2. rész

Ippon lite Mivel az Én, szeretlek, téged album őszén jelent meg, így el tudjuk képzelni, hogy az athéni olimpia tatamin puffanó dzsúdósai ihlették meg Lovasit, aki az egzisztencialista reggeli bölcselkedés olyan fokára hág, ahonnan még a becsapódás is könnyűvé válik.

Dióssy zongorafutamai teszik légiessé a kompozíciót, ami azonban csak látszólag andalítóan idilli. Valójában az egész hatalmas becsapás: tök jó repülni és elengedni a dolgokat, vicces, ami fáj, és isteni, ha hagyod magad leteríteni egy ipponnal, de a földet érés azért szar dolog lesz, és birkózhatsz tovább az iszapban.

Nem érdekel A Turisták bárhol Radiohead-beütésű, nihilista nyitányával mintha csak a Velőrózsák folytatódna, de aztán nem az folytatódik. A címnek megfelelően az is világosan kiderül, hogy Lovasit a nagy elrontások és megoldások dacára már nem nagyon érdekli semmi, és ebben hű társra lelt ami nem az.

És akkor együtt várunk vele, hacsak bele nem alszunk a szám végébe. Német mérnökének A visszaemlékezések egybecsengenek abban, hogy a zenekar a Sika, kasza, léc lemez készítése idején élte át első válságát, ekkor kezdődtek az együttes későbbi működését végigkísérő dobosproblémák.

Bräutigam Gábor olyannyira nem tudott megbirkózni a korábbiaknál kicsit bonyolultabb számokkal, hogy a lemezfelvétel közben bedobta a törülközőt, és kiugrott a zenekarból később ugyan még visszatért, de a lemezbemutató turnén csak négy számot játszottak az új albumról, mert a többit nem tudta eldobolni.

rövidlátásról szóló könyvek

A Német mérnökéneknek az írott források szerint kulcsszerepe volt a drámai eseménysorban, de hogy miképpen, arra ami nem az ellenkezően emlékszik Kispál és Lovasi. Visszajött, feldobolta újra, meghallgattuk újra, de kiderült, hogy egyszerűen nem tudja másképp dobolni … Próbálkozott még két vagy három napig, de a görcs egyre nagyobb lett benne. Végül hisztériára váltott, összevissza csapkodva kijelentette, hogy ő pánikbeteg, komoly problémákkal küzd, hagyjuk békén ezzel a hülyeséggel.

Mivel a dal két évvel megelőzte az Armageddon című filmet, még arra sem gondolhatunk, hogy esetleg a Földet fenyegető meteor és Bruce Willis olajfúró csapatának találkozása lenne itt elénekelve, a sztori nagy része így homályban marad, de az például világosan kiderül, hogy Lovasi miért inkább alt-rock dalszerző lett, nem pedig epikus fantasy regényfolyamok írója.

Persze azért felbukkannak iemberek is, akik a harc közegében próbálnak látomás 150 Látok valamit, ha pedig épp akad egy perc nyugtuk, kígyókat sütnek meg perecnek. A kedélyesen posztapokaliptikus képeken túl magában is működik a Baywatch-főcímzenének is beillő, életigenlő refrén, a dal legkarakteresebb eleme azonban Kispál fülbemászóan zaklatott gitártémája marad, megmentve az Olajos vasakat a felejthetőség poklától.

A dal javára válik az is, hogy ehhez forgatták a legviccesebb klipet a bohóccipős Kispi és Lovasi kimunkált koreográfiájával, a hetvenes évekbeli táncdalfesztiválokat idéző szerelésekkel és aranyos archív felvételekkel. Az emberek megértik Ritka eset: a gitár a háttérbe húzódik, jó messzire, és átadja a terepet az ütőhangszereknek, szinte trópusi, latinos hangzást teremtve, amire nem nagyon tudnánk más példát hozni a zenekartól.

További apró, de jelentőségteljes ötletek színesítik a számot: a Mennyből az angyal dallamának elcsilingelése és a mesemondó stílusban elmesélt történet egy lidérces futásról. A szöveg a Velőrózsák szokásos alapérzületét tükrözi: minden és mindenki el van baszva, de már fel sem tudunk háborodni ezen.

hogy az emberek elvesztették látásukat

És hogyha máshová kerül Nyamanyamanyama-nyamanyama, nyamanyamanyama-nyamanyama, nyamanyamanyama-nyamanyama, nyamaaaa! Ütősebb is lett sokkal, mint a Sika, kasza, léc albumon, izgibb, dögösebb, vérbeli rockszám. Paci, kocsi, csiga — Lovasi kedvelt motívumai bogozódnak itt össze, egyenként talán értelmezhetetlenek, de ha akarod, azért összeállnak egy képpé. Egy kis piával meg pláne. Kifordult belsők közt Dal az emberről, aki kicsukta magát a világból vagy magából a világotbelülről beakasztotta a kampót és utána csak befelé látott.

A Bálnák, ki a partra kissé háttérbe szorult dala csodálatosan énekli meg a befelé nézés igényét, az önmegtalálást és a vágyott harmónia elérését.

A tizenháromezredik Egészen különös, hogy Lovasi milyen megzabolázhatatlanul, jóformán dzsessz-zenészként játssza ennek a dalnak a basszusmenetét, ami a szinti kiáltásszerű, visszhangos effektjével ugyancsak a Turisták bárhol elkomoruló hangszerelésének bizonyítéka. A szöveg az idő múlásáról és az ember elhasználódásáról szól, éjfekete humorral, a dalt záró seggrázást pedig akár egyfajta hebehurgya haláltáncként is értelmezhetjük.

neurológia és látás

Kinn állok a ház előtt Egy youtube-os feltöltés alatt az egyik kommentelő évekkel ezelőtt megjegyezte, hogy ennek a szövegét kellett elemeznie irodalomórán, majd többen odaírták, kinek mit jelent a szám.

Számomra ebben a számban benne van minden, ami a tiniszerelmekből elvezet addig az állapotig, amikor boldog vagy, pedig mikor belevágtál, eszedbe nem jutott volna, hogy ez lesz belőle.

a látás tényezői

Ezt az érzelmi kavalkádot pedig még az sem rontja el, hogy a refrén nem igazán illeszkedik a verzéhez, ráadásul hirtelen csörömpölni kezdenek benne, duplalüktetésű ütőssel próbálják fokozni a hatást.

Ami nem az utóbb a zenekar is soknak érezhette, mert később már jóval letisztultabb formában játszották koncerteken. A többiek próbálták lebeszélni a témáról, ő azonban hajthatatlan volt. Ebből a négy akkordból született meg a Lényeges különbség, hogy a Rezervátomból nem lett világsláger, Kispál viszont hasonlóképpen fanyalogva fogadta a Lovasi által hozott gitártémát.

Ha pedig a dal nem született volna meg közel harminc éve, és egy banda most előállna vele egy tehetségkutatón, meglehet, hogy nem jutnának tovább: fiúk, minimális összhangzattan és szolfézs még elkelne, jövőre várunk vissza benneteket.

Az Ágy asztal tv—n ráadásul kétszer ami nem az felhasználták ugyanazt a dallamot, alig változtatva rajta, először a Levesek porbólban. Amúgy jó kis punk-rock szám, ugyanaz a lüktetés megy rajta végig, kis hangszeres kiállással, ahogy a lemezen egyébként minden számban. Alighanem a Velőrózsákra gondolt, és valóban, ha egyben hallgatjuk a lemezt, kicsit talán már bele is bele is fáradunk a lassú tempókba ágyazott világfájdalomba, mire eljutunk a több mint ötperces Fogás volt temérdekig.

Az autóm és hyperopia 5, mint ez I. Az érzelmes Holdfényexpressz után Lovasi macsósabb ami nem az ígért, és tényleg, legalábbis ebbe a dalba már-már zavarba ejtő mennyiségű tesztoszteron zsúfolódott bele; íme a kigyúrt, tökös, az öcsirockos akkordokba nagyterpeszben beleálló Kispál. A bölcsész kordbársonyzakót a sarokba hajítva, lehúzott ablakból lazán kitett könyökkel szeljük a sztrádát és hagyjuk magunk mögött a kilencvenes éveket, miközben a krómalkatrészen megcsillan a lemenő nap fénye.

Az artisztikum ugyanakkor talán még soha korábban nem burjánzott ennyire, ez már nem a háromperces, egyszerű beatdalok világa, hanem szélesvásznú kompozíció, cirádás zongorafutamokkal, barokkosan díszített dobolással és agyas váltásokkal tömött countryrock, nem hiába panaszkodott Kispál, hogy nehezen tudja fejben tartani.

Az autós motívum egyébként olyan gyakori a Kispál-életműben, hogy ha ők lennének a Beatles, és időről időre kijönne tőlük valami régiből gyúrt új kiadvány, simán össze lehetne állítani egy autós anyagot az Autók a tenger felétől az Iszonyú lassúig, a címadó pedig nem is lehetne más, mint Az autóm és én. A rétek halványak Nincs benne fölösleges kép. Sem fölösleges mondat. Sem fölösleges szó. Azt a ritka pillanatot sikerült megragadniuk Lovasiéknak, amelyben az egymástól látszólag nagyon messze eső képek mégis érintkeznek valahol, hogy aztán lágyan egymásba fonódjanak.

Fogalmam sincs, mégis pontosan érzem. Most persze látomás 150 Látok valamit is kéne: azért az mégsem járja, hogy ez az ikonikus dal az életmű gyengébbik felébe sodródott, alig fért be a száz legjobb Kispál-szám közé. De nincs magyarázat.

További a témáról