Új nézet egy új jövőképbe

Account Options

Tamás Szerkesztés közben Az európai uniós csatlakozás időpontjához közeledve többféle vélekedés tapasztalható az iskola világában bekövetkező változásokat illetően. Az egyik nézet szerint az uniós csatlakozás gyökeresen új helyzetet teremt az oktatásban, átalakítja tartalmát, új, hatékonyabb módszereket visz be a tudásátadás, a személyiségformálás tevékenységeibe, szélesre tárja a különböző kapcsolatépítési lehetőségeket.

Van egy harmadik vélekedés is — hiba lenne ezt pusztán konzervatívnak nevezni —, amely szerint a régi magyar oktatási tradíciókat, sőt a nemzeti értékeket, kultúrát veszélyezteti az európai közösségben közösen kialakított pedagógiai szemléletmódhoz, különösen az angolszász és a skandináv oktatási gyakorlathoz, szabadságra épülő nevelésfilozófiához történő közeledés.

Sajnos van egy negyedik reagálási mód is, ez a közöny és az érdektelenség.

Bővebb ismertető Termékadatok Bolti készlet Vélemények Bővebb ismertető Magyarország egyhelyben toporog.

Egy nemrégiben végzett, a csatlakozás várható hatásaival kapcsolatos közvélemény-kutatás eredményei szerint a pedagógusok jelentős hányada még semmit sem hallott arról, hogy milyen változásokat hozhat, milyen új lehetőségeket nyithat meg a csatlakozás a köz- és felsőoktatásban, s nagyon magas azoknak az aránya is, akik úgy gondolják, hogy pedagógusi tevékenységük szempontjából egyelőre nem is fontosak ezek az ismeretek.

Valójában gyökeres fordulatot hoz-e az iskola mindennapi világában a csatlakozás, vagy az oktatásban - lévén, hogy ezen a területen semmilyen jogharmonizációs kényszer nincs, miután nemzeti keretek között hagyja az Unió — az uniós tagság tulajdonképpen nem eredményez olyan változásokat, mint a környezetvédelem vagy az adórendszer terén?

E kérdés nem válaszolható meg egyszerű igennel vagy nemmel. Ha végigtekintünk a magyar közoktatás elmúlt egy-másfél évtizedének fejlődési-fejlesztési folyamatain, láthatjuk, hogy az eredmények jelentős hányada mögött új nézet egy új jövőképbe van az európai térség oktatási törekvéseihez történő kapcsolódás valamilyen formája: a tartalmi modernizációtól a projektmódszerek alkalmazásán át az iskolai menedzsment fejlesztéséig számos ilyen kezdeményezés indult el.

Új szlovákiai párt elnöke: újra kell fogalmazni a magyarság jövőképét - zuii. A kormánypárti, jelenleg új nézet egy új jövőképbe 5 százalékos bejutási küszöb határán ingázó Híd, a parlamenten kívüli, 3,5 százalékon mozgó Magyar Közösség Pártja, és az egy százalék alatti támogatottságot jegyző Magyar Kereszténydemokrata Szövetség mellett szombaton megtartotta alakuló ülését az új szlovákiai magyar párt, a Magyar Fórum. A párt elnökévé azt a Simon Zsoltot választották, aki korábban az MKP színeiben volt már földművelésügyi miniszter, majd alapító tagja volt a Hídnak, melyből a os kormányalakítás során lépett ki, mert nem volt hajlandó szerepet vállalni a Smerrel és Szlovák Nemzeti Párttal kötött koalícióban. Simon Zsolt szerint a Magyar Fórum nem azért jött létre, hogy tovább darabolja jobb látás már így is eléggé megosztott szlovákiai magyar közösséget, hanem hogy összekapcsolja azt.

Miközben a magyar oktatás számos elemében még mindig kötődik a régi porosz hagyományokhoz, több olyan modernizációs érték kristályosodott ki, amely a modern európai törekvésekkel van szinkrónban. Sok igazság van tehát abban, hogy az Unióhoz történő csatlakozás nem jelent gyökeresen új helyzetet a magyar közoktatásban és a felsőoktatásban, hiszen a modern európai törekvések legtöbbje valamilyen formában már hosszabb-rövidebb ideje érezteti hatását az intézmények jelentős hányadában.

Egypt is building a New Capital City with a Mega Project

A magyar közoktatásban bekövetkezett decentralizáció, a helyi, intézményi szint felértékelődése, a társadalmi aktivitásra alapozott, a mindennapi valóságot az iskolába beengedő szemlélet, a kooperációt igénylő tanulásszervezési formák, a partnerek, a megrendelők igényeihez alkalmazkodni akaró iskola fejlesztésének igénye mind olyan vonások, amelyek az európai közösséggel kialakuló egyre szorosabb kapcsolatok, illetve a közösség által kezdeményezett nagy oktatási programokba történő bekapcsolódásunk révén váltak egyre szélesebb körben jellemzővé.

Ezzel együtt azonban sok igazság van abban a vélekedésben is, amely szerint a magyar oktatásban mindig jelen voltak az európai értékek.

A legjobb magyar új nézet egy új jövőképbe, egyetemek mindig is szoros kapcsolatot ápoltak Európa nyugati felének intézményeivel. A híres magyar alma materek közül jó néhány mintázott német, angol, francia és nem utolsósorban olasz intézményeket.

Az európai oktatási tartalmak, módszerek jelentősebb mértékű, az intézmények viszonylag nagyobb körére jellemző elterjedése csak a rendszerváltást követően, az uniós orientációra vonatkozó politikai konszenzus megszületése, a társult tagság brüsszeli kodifikálása után vált érzékelhetővé. Utaltam arra, hogy a csatlakozás küszöbén még mindig sokan vannak azok, akik szülőként, pedagógusként viszonylag keveset vagy szinte semmit tudnak arról, hogy mit jelent az oktatás európai dimenziója általában s az iskolai mindennapokban.

Ússzegzésképpen válaszolni kellene arra feltett kérdésre, hogy gyökeres fordulatot hoz-e az oktatás világában a csatlakozás. Ha gyökeres fordulatot nem is, de a lehetőségek kiszélesedését mindenképpen. Részben azzal, hogy sokak számra lehetővé teszi az európai térben történő tanulást, tapasztalatszerzést, részben azzal, hogy olyan modernizációs források megszerzésére teremt esélyt, amelyek növelhetik Magyarország versenyképességét.

Az európai iskola hagyományai ebben a tekintetben termékenyíthetik meg talán legjobban a magyar alma matert, s ha ez a nem távoli jövőben érezhetővé válik a szemészeti központ látás az utcai magatartáson át a véleménynyilvánítás kultúrájáig, akkor gyökeres fordulatnak is tekinthetjük a csatlakozás utáni történéseket.