A filozófiai világkép jellemzői
Mitikus világkép[ szerkesztés ] Gízai piramisok A mitikus világkép alapjai egy társadalom mítoszainak összessége, azaz a mitológia. Az emberek a folyammenti civilizációk időszakában főként szimbólumokbanvagyis képekben gondolkodtak, ezt tulajdonképpen a fogalmi gondolkodás elődjének is tekinthetjük. Ennek legfőbb bizonyítéka [ forrás? Ez a korszak a platóni filozófia megjelenéséig tart, de fontos megjegyezni, hogy ez az egyes népeknél más-más időpontban jelent meg.
A mítosz és vallás mint társadalmi jelenség, az ókorban nem volt szétválasztható, hiszen a mítoszok állandó és legfontosabb szereplői istenek voltak. Általában többistenhitpoliteizmus jellemzi ezt a korszakot. Az egyes isteneknek funkciója volt, az emberek által megismerhetőek voltak, cselekedeteikkel magukhoz hangolhatták őket.
A filozófia mint a világkép racionális-elméleti típusa
Az emberek a világot is két részre osztották aszerint, hogy mennyire ismerik azt. Az egyik az ismert a filozófiai világkép jellemzői, a másik az idegen világ, amit ellenségnek tekintettek. A mágia ezen ellenség a filozófiai világkép jellemzői eszköze volt.
Friedrich Nietzsche A nyugati filozófia egyes önálló területei diszciplínák a különös kérdésfeltevések és a tárgykör alapján a következőképp különülnek el: Metafizika — gör. Az újplatonikusok szerint a metafizika tárgya az ami túl van a természeti dolgokon, éspedig úgy, hogy azok előfeltétele.
Ilyen szakrális tárgyak a fák a filozófiai világkép jellemzői a kövek. Később amulettek formájában jelentek meg. Az emberben pedig a lélek feleltethető meg ennek. Emellett a totemizmusnak is nagy hagyományai voltak. A totemek szimbolikus jelentőséggel bírtak.
A filozófiai világkép jellemzői. Untitled Document
A földművelő ember Egyiptom. Szennedzsem sírjának falfestménye A mítoszok [ szerkesztés ] A mítoszok az egyes népek eredetét mesélik el. Az eredetmítoszok mellett a világ teremtése volt a fő témája. Ezek szerint egy isteni erő teremtette a világot a káoszból. A mítosz előadása a rítusmely hagyománnyá alakul, olyan rendezett cselekvéssorrá, mely időközönként megismétlődik. Ezeket a rítusokat a sámán szervezte és irányította.
A vadásztársadalmakban gyakran tartottak vadászati rítust is, ahol a sámán öltözött be a zsákmányállat bőrébe. A mítoszok leginkább barlangrajzokban és festményekben maradtak fenn. Különösen érdekes az özönvíz mítosza, mely a legtöbb nép kultúrájában megtalálható.
Ezek közös jellemzője, hogy a rossz erkölcsű embereket által lakott világot elönti a víz, melyet csak a jók élhetnek túl, ezáltal megtisztul a világ. A másik közkedvelt mítosztípus a meghaló-feltámadó istenek mítosza. Az egyik legősibb mítosz, az Ozirisz-mítosz szerint Ozirisztmiután megszerezte Felső- és Alsó- Egyiptom birodalmát és boldogságot teremtett, Széth megölte és feldarabolta, de Ré parancsára az istenek újraélesztették Oziriszt.
Korai tudományok[ szerkesztés ] Erre a korra jellemző a képírásmajd a betűírásvégül a hangírás. Az írás segítette elő, hogy fennmaradjon a tudás, és azt átörökítsék a későbbi civilizációkra.
A mezopotámiai Hold-naptár az nappalok és éjszakák, illetve az évszakok váltakozásán alapult. Az egyiptomiak a naptárukat a Nap mozgásához képest alakították ki. A naptárak megjelenése a fejlett csillagászatra utalnak.
A filozófiai világkép jellemzői A filozófia alapfeladata és a világnézet megalapozása
Ezeket a megfigyeléseket valószínűleg Mezopotámiában a zikkuratokrólEgyiptomban a piramisokról végezték el. Emellett fejlett volt az orvostudomány és a térképészet is. Antik világkép[ szerkesztés ] Platón és Arisztotelész Az antik világkép az antik természetképből alakult ki, melyet Platón írt le, és Arisztotelész egészített ki.
Arisztotelész i. Az általa leírt világképben a mozgás a Priumum Mobile -től származik, aki az Első Mozgatóde önmaga mégis mozdulatlan. Maga a mindenség kerületén helyezkedik el, itt a leggyorsabb a mozgás, mely a középpont, a Föld felé csökken.
Szerinte a Föld örökké mozog, de a a filozófiai világkép jellemzői nyugalomban van. A négy elem földlevegővíz és tűz mellett egy ötödik elem is létezik, abból állnak az égitestek. A világmindenséget koncentrikus szférák összességeként írta le, melynek középpontja a Földés külső rétege az állócsillagok halmaza. A kettő között helyezkedik el a Holda A filozófiai világkép jellemzői Merkúra Vénusza Mars és a többi bolygó szférája, és az ellenható szférák.
Arisztotelész szerint ezen 55 szféra és a négy elem szférájának összessége az univerzum. A négy elem tanával Da Caelo II. Ennek megfelelően: A tűz meleg és száraz. A levegő meleg és nedves.
Mitológiai és filozófiai világkép, Legfrissebb tételek
A víz hideg és nedves. A föld hideg és száraz. Tehát Arisztotelész geocentrikus világképe alapján a világ gömb alakú. Három részre osztható: szellemvilág, csillagvilág, elemi világ. A szellemvilág egy elemből áll, ez a Primum Mobilevagy más néven Első Mozgató.
A csillagvilágban helyezkednek el a Holda Napés a többi bolygó és csillag. Ezek számát közé teszi Arisztotelész. Az elemi világban a négy őselem, az ásványoka kőzetekaz állatoka növények és az emberek találhatóak. Úgy gondolta, hogy ami a Primum Mobile-hoz van közelebb, abban több a szellem, és mennyisége csökken az elemi világ felé haladva.
Míg az elemi világ legalján a filozófiai világkép jellemzői a legtöbb anyag, és mennyisége a szellemvilág felé csökken. Középkori világkép[ szerkesztés ] A középkor két részre oszthatjuk: patrisztika és skolasztika. A középkori organikus világkép alakult ki ebben az időszakban.
A középkor filozófiai világképének jellemzői, Oh no, there's been an error
A patrisztika [ szerkesztés ] Krisztus ábrázolása a IV. Krisztus tanai szerint meg kell adni a császárnakami a császáré, ahogy Istennek is megadják azt, ami Istené.
A keresztény vallás és a Római Birodalom azonban ellentétbe kerültek, egy sajnálatos katasztrófa miatt. Néróhogy magát mentse, a keresztényekre terelte a gyanút. Ekkor kezdődtek a keresztényüldözések.
Az összefogott keresztények életét látványos kivégzéseken vették el. Az eseményekről Tacitus is beszámolt, második szemészeti kórház nem tartotta bűnösnek a keresztényeket, mégis tűrte a kivégzéseket.
Látás 0,5 mindkét szemében császár keresztényüldözése ekkor még csak Rómára terjedt ki ugyan, de példája nyomán elterjedt az egész birodalomban.
A későbbiekben folyamatos, de ingadozó mértékű fenyegetésben éltek a vallás követői.
A filozófia alapfeladata és a világnézet megalapozása
Ebben az időszakban sokan visszatértek elődeik hitére. Így a korábbi pogányok és a zsidók is a fenyegetettség nélküli életet választották inkább. Domitianus uralkodása alatt nehéz sor jutott a keresztényeknek. Akik ezt nem ismerték el, felségárulás miatt bíróság elé állították.
A filozófiai világkép jellemzői. Tartalom ajánló
A keresztények körében ennek következtében kialakult az új Róma-kép. Traianus nem követelte meg, hogy istenként tiszteljék.
Védikus filozófia/történetek/kultúra: Az isteni és démoni természet megjelenései a világunkban!
Korában Bithünia tartományban igen elterjedt volt a keresztény vallás. Ennek következtében kiürültek a pogány templomok, az emberek pedig nem vették meg az áldozatnak szánt húst. Pliniusa tartomány helytartója keresztényeket fogatott össze és megkínozta, vagy kivégezte őket. A keresztények bizonyos napokon gyűltek össze napkelte előtt, ekkor Krisztusnakmint Istennek énekeltek, de nem tettek semmi olyat, amit a római törvények tiltottak volna.
A korban mégis elítéltek minden olyan embert, akinek keresztény neve volt, vagy csak megvádolták azzal, hogy a vallás követője. A római hatóságok vizsgálata két következtetésre jutott.
Egyrészt a keresztények ellen felhozott vádak alaptalanok, viszont a régi vallás ellenségeinek tekintették magukat, vagyis a rendszer ellenfelei, ennek következtében betiltották a vallást. A pogány templomok újra megteltek, de a vallás fennmaradt. A Római Birodalomban nem volt egységes fellépés a keresztények ellen, ez a helytartók kiváltsága maradt.
Az első keresztényüldözések nemhogy felszámolni nem tudták a keresztény vallást, de terjedését sem sikerült megállítaniuk. Itt gyűjtötték össze a hagyományos és a patrisztika korának keresztény elemeit, aminek következtében kialakulhatott az egységes keresztény vallás. A skolasztikában a latin nyelv térnyerését senki nem kérdőjelezi meg.
A tudás is a kolostori iskolákban hagyományozódott át az újabb generációkramagának a korszaknak a neve is ebből a mindenhol egységes elvek alapján szerveződő klerikus iskolák tanításaiból származik.
